Gakkou no kaidan

Szellemek, kísértetek és rémisztő lények jellemzőek erre az animére. De részletesebben is ismerjük meg a Bújj bújj szellemet. Szereplőink gyerekek, de ez nem ront a minőségén. Satsuki, Keichiro és édesapjuk új helyre költöznek, ezáltal új iskolába is kell járniuk. Édesanyjuk meghalt, így csak emlékeikben lehet velük, de így is egy rendes családként élhetnek. A barátok sem kerülik el őket, Reo, Hajime és az idősebb Momoko képében. Most hogy együtt a csapat indulhat is a szellemvadászat. Na persze nem olyan könnyű elűzni egy szellemet, így hát Satsuki és Keichiro édesanyjának régi naplója bukkan elő, amiben le van írva minden egyes szellem, és azoknak az elűzési módszerük. Innen már gyerekjáték az egész. Epizódonként ismerkedünk meg az új kísértetekkel, valamint egy olyan szellemmel is, aki szereplőink macskájában tengeti napjait.

Nem egy világmegváltó anime, de izgalmas és nézhető. A karakterek elfogadhatóak, nem érzi úgy a néző, hogy utálnia kell valamelyiket. Az én szívembe leginkább a macskába bújt szellem lopta magát, de a kis csapat tagjai is normálisak. A részek nem unalmasak, végig lehet izgulni, hogy sikerül-e az adott szellemet elűzni. Bár némelyik résznél, mint ha gyorsan véget érne a szellem elűzése. Az, hogy ijesztő, vagy sem mindenki eldöntheti maga, de szerintem elfogadható és nem kell sokkoló képektől tartani. Az opening és ending nagyon találó lett, tökéletesen illik az anime világához. De önállóan is megállják a helyüket. Az aláfestő zenék is jók lettek. Tehát egy igazán jó anime lett, ami 2000 és 2001-ben került láthatóvá.
Ha pontozni kéne: 10/8
Ami jó:
- opening, ending
- karakterek
- a macskába zárt szellem

- a szellemek
- grafika (az időhöz képest nagyon jó lett)
Ami rossz:

- a néha előforduló bugyivillantás (de ez nem ront az animén)